A megfelelő nyeregmagasság egészségesebb és hatékonyabb
Egy általános problémával szeretnénk ebben a cikkben foglalkozni. Tapasztalatunk szerint a mindennapi kerékpárosok 80 százaléka rossz magasságon használja a nyergét. Hogy ennek mi az oka, azt elég nehéz megfejeteni, de a probléma létezik. Általánosságban a nyereg mindig alacsonyabban van, mint az ideális lenne. Megfeleő nyeregmagasságnál sokszor halljuk, hogy „...igen-igen így valóban kényelmes tekerni, de nem ér le a lábam...“. Napjaink kerékpárjainak vázgeometriája szinte csak a városi kategóriában engedi meg, hogy a jó nyeregpozícióval a nyeregben ülve a lábunk érintse a talajt. Biztonság érzetünket ez valóban jeletősen javítja, de semmi más előny nem származik belőle. Sőt, rossz nyeregmagassággal számtalan problémával találkozhatunk. Fájó térdek, fájó ülep, fájó derék és csuklók, nehézkes haladás.
Miért fájdulnak vagy ne adj Isten sérülnek meg ezen testrészeink? Az alacsony nyeregmagasság miatt térdünk nem nyúlik ki megfelelően az alsó holtponton és ezzel együtt a felsőn pedig túlságosan be van hajlítva. Ezért a rossz biomechanikai terhelés miatt fáj. Fenekünk a rossz nyeregdőlésszög miatt fájhat, mivel a felfelé vagy lefelé állított nyereg nyomja a lágy részeket. A derék és a csuklók pedig a rossz nyeregtávolság miatt, vagy ha tovább akarunk menni akkor az elégtelen kormányszár hossz miatt fájhat, mert túl nagy terhelés jut rájuk a rossz súlyeloszlás miatt.
De mi köze ennek a hatékonysághoz? Ugyancsak visszkanyarodhatunk oda, hogy lábunk egy féle képpen képes kifejteni a legnagyobb erőt vagy hatékonyan tenni azt. A rossz nyeregmagasság miatt, az egy pedálcsapásszám (fordulat) alatt keletkező hajtóerő kisebb lesz, mintha rendesen be lenne állítva a nyergünk, így hamarabb fáradunk vagy nem vagyunk olyan gyorsak, mint amilyenek lehetnénk.
Hogyan állítsuk be a megfelelő magasságot? Nagyon egyszerű. Kicsit hosszadalmas, de hidd el, megéri! Induljunk ki onnan, hogy szinte mindenkinek alacsonyan van a nyerge. (Ez azért ennyire biztos, mert ha magasan lenne azt egyből érezné mindenki.) Mindenek előtt állítsuk a nyereg dőlésszögét a földel párhuzamosra, ez lesz a kiindulópont. Utána kis léptékekben 1-2cm-enként állítsuk magasabbra a nyerget, és próbáljuk ki. Fontos, hogy ne csak két kört tegyünk a ház előtt, hanem legalább 5km-t vagy fél órát tekerjünk. Ha jól érezzük magunkat illetve nem lett rosszabb az eredmény, akkor húzzuk még feljebb. Ezt egészen addig csináljuk így, míg nem lesz kényelmetlenül magasan, és nem csúszkál fenekünk a nyeregben. Ez a hosszadalmas része, de mint említettük megéri megcsinálni a beállítást, mert könnyedebben és egészségesebben tekerhetünk.
A nyereg dőlésszöge is fontos! Fentebb említettük, hogy alapvetően induljunk ki a földdel párhuzamos helyzetből. Itt túl sok állítgatásra nem lesz szükség, mivel a nagyon felemelt illetve süllyesztett nyereg kényelmetlen. Ha a nyereg orrát nézzük, akkor lefelé és felfelé is maximálisan 2cm-es eltérésen belül érdemes kísérleteznünk, hogy hogyan kényelmesebb. Ha mindez megvan, akkor jöhet a távolság beállítása a kormánytól.
Testsúlyunk eloszlása számít a komfortérzetben? Mi az hogy! Ez tipikusan egy olyan beállítás melyet a mindennapi kerékpáros elhanyagol, illetve sokan nem is tudják, hogy van rá lehetőség. A távolság beállításánál az elfogadott álláspont a következő. Ha ráhelyezzük a pedálra a lábunkat, abban a helyzetben, ahogyan hajtanánk, és vízszintesbe állítjuk a hajtóművet, akkor megfelelő nyeregtávolsággal a térdkalácsunknak egy síkba kell esni a pedál tengelyének síkjával. Ennyire egyszerű. Szakmailag ez természetesen nem a legpontosabb, de jó közelítéssel megkapjuk a megfelelő kormány-nyereg távolságot, és a mindennapokban elégséges beállítás. Úgyis ha komolyabb sportolásra adod a fejed, az edzőnek az lesz az első dolga, hogy beállítsa a kerékpárod.
Ha megcsináljuk a fentemlített beállításokat, akkor sokkal kényelmesebben és hatékonyabban kerékpározhatunk, és nem kell félnünk az esetleges sérülésektől sem.
