Kellys Estima X40 - városi Ebike mountainbike DNS-el

Újabb teszttel jelentkezünk, hiszen újra egy érdekesség landolt nálunk.

Az Kellys 2024-re egy teljesen új koncepcióval jelentkezett, bővítve az amúgy sem rossz elektromos kerékpár palettát.

Az Estima X egy hibrid kerékpár, egy túra-városi vázra épített mountainbike. A név csalóka lehet, mert nem a már meglévő Estima modell felcicomázásáról van szó, hanem nulláról rajzolták meg a Kellys mérnökei a vázat, hogy a legtökéletesebb felhasználói élményt tudja nyújtani.

A hibrid bringák több évtizedes múltra tekintenek vissza, hiszen ne felejtsük el, ha ismertük volna a szót egyáltalán, pont ezt lehetett volna használni anno a magyar és nyugati félverseny bringákra.

Azóta komplett kategóriák nőttek ki a felhasználói átalakításokból. Ilyen például a cross-trekking, cyclocross, fatbike vagy a legújabb őrület a gravel.

Ezeket mindig a felhasználói igények keltették éltere. Kisebb-nagyobb kompromisszumokkal jók voltak mindkét felhasználásra, amiből vegyítették őket.

Az elektromos rendszerek ezeket a kompromisszumokat nagyon jól el tudják maszkolni. Hiszen ki indulna neki egy városi bringával 100km-es túrára? Maximum akinek nincs más és nem siet sehova. De végig érezni fogja, hogy ez a bringa nagyon nem erre való… Az elektromos rendszerek viszont átlendítenek a nehézségeken, a hátrányokat minimálisra csökkentik, ha nem szüntetik meg teljesen.

Az Estima X egy érdekes koncepció abból a szempontból, hogy mondhatni a kerékpározás két ellenpólusát vegyíti össze egy bringába. Most megnézzük hogyan sikerült ez a Kellysnek.

Városi felhasználás

Nagyon nincs mit erről írni, csak szuperlatívuszokban lehet megfogalmazni, amit ez a bringa a városban adni tud. Az alacsony átlépésű mono vázat ismerjük, szeretjük. Amikor sokat kell le és felszállni, akkor nagyon kényelmes. A váz kicsit fura abból a szempontból, hogy még városi bringás mércével is rövid. Avatott szemnek az tűnik fel legelőször, hogy nem stimmelnek az arányok. Mintha kivágtak volna 2cm-t a közepéből. A geometria adatokat átvizsgálva tényleg ez a helyzet. Na sebaj, biztos van ennek oka.

Viszont érezni nem lehet. A jó üléspozíciónak köszönhetően a kormány nincs túl közel, még úgy sem, hogy 174cm-es magasságommal az igencsak apró 40cm-es, S-es vázat használtam.

A közelebbi kormánynak és a meredek villaszögnek hála könnyen irányítható, a motor és akkumulátor elhelyezés miatt a súlypont nagyon alacsony. Úgy lehet vele manőverezni a városban, hogy el is felejted, hogy egy elektromos bringán ülsz. A 12 kilóval könnyebb össztelósommal sem lehet sokkal bátrabb kanyarokat és manővereket csinálni.

A vastag 27,5”-os gumik csak segítenek a városban. Nem is hiszem, hogy ha ezek a terepgumik elkopnak, akkor valami simább minta kerülne fel rá. Maradhat ez a Schwalbe Smart Sam – Continental Cross King vonal. Aszfalton nem búg, terepen meg hozza azt a teljesítményt, amit a bringa elbír.

Az apró egyenetlenségeket könnyedén kimozogják a gumik, a nagyobbakra meg ott a levegős teleszkóp, de erről majd később.

A rugós nyeregcső pedig jó beállítással a hátsó kerékre érkező ütéseket mozogja ki. Elsőre nem voltam elragadtatva, mert nem egy felsőpolcos típus, így megfordult a fejemben, hogy hát ez ilyen... Összeül, alig mozog, izé, kidobom... De még jó, hogy mégsem hagytam annyiban, érdemes volt vele szöszölni, hogy jól beállítsam. Kategóriákat javult az érzés.

Az akkumulátor városban ECO módban gyanúsan tud akár 200km-t is. Teljesen töltött állapotban ugyan csak 142km-t ír ki a computer, de a kilométerek falásával nem akar fogyni ez a szám. De sík úton túrázáskor sem, 20km után 10%-ot merült az aksi. Most mondanám, hogy egyszer kipróbálom, de 200km egyhuzamban a bringán nekem sok. A lényeg, hogy előbb fogy el az én kedvem, mint a delej az akkuban.

Összegezve a városi használatot:

Hátrány zéró, előnyére pedig pont a MTB-os jegyek válnak. Csillagos 5-ös vagy 10/10 (kinek hogy tetszik) Kellys!

Terep használat

Jöjjön az izgalmas rész. Hiszen Te sem gondoltad, hogy a városban bármi bajom is lesz vele, ugye? Ugyan mi is lehetne egy ilyen szintű Ebike-al?

Azért hiába nem titkoltan kényelmes aszfaltos használatra lett tervezve a bringa, egyszerűen nem tudtam elmenni amellett, hogy az Estima X40 esetében a műszaki tartalom egy középkategóriás MTB-ot is a sarokba állít. Az Estima X70 pedig konkrétan egy felső kategóriás MTB cuccaival van felszerelve, úgyhogy mindenképpen ki kellett vinni terepre, hogy lássam mit bír az X40.

A Panasonic GX Ultimate elektromos meghajtás 95Nm-t tud legmagasabb rásegítési fokozatban. Bőven elég mindenre.

Terepen a legjobb rásegítési mód az AUTOmata üzemmód. Mindig pont annyit tesz hozzá a hajtáshoz, ami éppen elég, hogy kényelmesen tudj haladni. Ha kicsit lazítanál, akkor kell csak a HIGH mód, de az meg folyamatosan azt érezteti veled kicsit agresszíven, hogy menjél már gyorsabban hékás, van még cucc a pincében. Az ECO pedig érzésem szerint körülbelül a bringa többletsúlyát egyenlíti ki és még egy kicsit tesz hozzá. Elsőre nagyon kevés rásegítésnek érződik a többi mellett, de pár bringázás után már sűrűn fogod használni, legalábbis én így tettem.

Az elektromos részről nem is szeretnék többet írni, hiszen a Panasonic csúcs MTB hajtása. Tökéletesen teszi a dolgát. Meg már erről írtunk részletesen is itt.

Milyen egy városi bringa a hegyen?

Első érzésre észre sem veszed. Egyenes háttal, kényelmesen ücsörögsz a nyeregben, csicseregnek a madarak, laza kirándulós, mókás jármű.

Jön az első emelkedő, hopp ez itt sem volt. Jön a második. Itt már kicsit tenni-venni kell az elejét, mert vannak gödrök rendesen, de ez is sima ügy.

Na most jön egy lefelé, maradok a nyeregben és szépen leengedem, kerülgetve a vízmosásokat. Perfekt.

Ekkor bevillan az agyamba, hogy akkor el lehetne ezt engedni kicsit gyorsabban is nem, ha már itt vagyok? Naná, hogy el.

Jön egy hosszú technikás lejtő, adjunk neki. Ez már kicsit félelmetesebb, de túléltem.

Aztán egy hosszú kaptató, nagy kövekkel, vízmosásokkal, nagy gödrökkel. Keresem a szememmel a keréknyomot, ahol el tudom navigálni ezt a tehenet és ezt is abszolválom. Mi az, hogy abszolválom, mintha ott sem lett volna ez a kaptató, ahol pár éve a tüdőmet köptem ki, hogy felmenjek rajta.

Oké, ennek így sport értéke nem nagyon lesz. Így jöhetnek az E-MTB-s videókban látott, mechanikus bringával megmászhatatlan emelkedők. Na itt mutatja meg a motor az igazi erejét. Úgy teper felfelé akár sziklákon, gyökereken át, hogy az egész elképesztő, még ott is, ahol gyalog is négykézláb közlekednél. Biztosan sokat segít ezeken a mászós helyzeteken, hogy a bringa nagyon rövid és alacsonyan van a súlypontja a motor miatt.

A HIGH (legnagyobb rásegítésű) üzemmód itt sem volt a barátom, mert könnyen elemeli az elejét vagy hátul elkapar egy nagyobb pedálerőre. Az AUTO pont annyira segített rá, hogy soha nem lepett meg. A maximális nyomatékot akkor adta rá, amikor én is keményen nyomtam neki.

Tapasztalt montisok tudják, hogy a nagyon meredek emelkedőn azon kívül, hogy robbanni kell a combizmoknak, nagyon fontos a technika is. Megtartani a kerékpár egyensúlyát, hogy ne emelje el az elejét, de ne is dőlj nagyon előre a kormányra, mert akkor meg a hátulja kapar el. Mindkettő hozadéka, hogy bizony megállsz, vagy éppen esel egy hatalmasat és szépen csúszol fenéken (vagy éppen térden) lefelé a lejtőn. Ezen emelkedők meredeksége pedig jócskán túl van azon, aminek nekifutsz egy normál bringával. Szóval lefelé is nagyobbat lehet csusszanni.

Beszéljünk kicsit arról is, hogy milyen a bringa a levegőben. (Remélem a feleségem, akié a bringa, nem olvassa a tesztet). A Velencei-hegységben van azért pár izgalmasabb ugrató, ahol el lehet engedni a paripát. Régi BMX-es arcként eltöltöttem pár percet a levegőben bringával a talpam alatt, így mondhatom, hogy az Estima X vicces egy bringa. A nagy, lomha városi E-bike nagyon virgonc tud lenni, ha szükség van rá (persze soha nincs). Ugrattam vele párat és nagy meglepetésemre olyan természetességgel emelkedett el a földtől és aztán ért földet, hogy az egészen hihetetlen. Persze a nyeregpozíció itt sem volt segítségemre, de erről egy kicsit később.

Shimano CUES

Talán túlzás azt mondani, hogy nagyon vártuk, de az biztos, hogy érdeklődve tekintettünk a jövőbe, amikor a Shimano bejelentette a CUES alkatrészcsaládot, ami az egész középkategóriát hivatott leváltani. Már megérkeztek az első bringák ezzel a szettel. Az Estima X40 a 9 fokozatú verzióval van szerelve.

Ránézésre elég borzasztónak tűnt a hátsó fogaskoszorú az óriási fogszám ugrások miatt a könnyebb fokozatoknál, de tekerés közben semmi negatívat nem tapasztaltam. Tette a dolgát.

A 100km utáni átnézős karbantartás alatt tűnt fel, hogy a váltó mocsok módon feszíti a láncot és elég kellemetlen hangot ad, mármint egy Shimano rendszerhez képest. Aztán Zoli kolléga rámutatott, hogy a CUES láncfeszítésben veri a Shimano M7000-es all mountain szettjét. Na, hát gyorsan odaléptem a Deore XT-s (RD-M770) bringámhoz és láss csodát, ahhoz képest pedig fényévekkel van előrébb.

Ugye-ugye, szoktuk mondani, hogy manapság már nem feltétlen igaz a közkeletű "Deore alatt nincs élet!" felkiáltás. Már hogy ne lenne.

A CUES terepen is tette a dolgát hibátlanul. Arról nem is beszélve, hogy a CUES már fel van készítve elektromos bringás használatra is, így könnyedén bírni fogja a nagy nyomaték közbeni váltást is.

Ja, és el ne felejtsem, menet közben teljesen hangtalan, a szerelőállványban tapasztalt fura hangoknak se híre se hamva.

Összegezve a terep használatot:

Felfeléken csak a megfelelő fokozatot kell kiválasztani és feljutsz. Szinte bárhova, bármilyen sebességgel, ez csak az erőnlétedtől függ.

Lefelé már kicsit izgalmasabb a helyzet. A geometria nagyon-nagyon nem erre való. Alacsony sebességgel szinte bármilyen lejtőn legurulsz úgy, hogy a nyeregből fel sem kell állni. A ballonos gumik, az alacsony súlypont és a kezes kormányzás miatt sima ügy az egész. Ha kicsit jobban szeretnél lefelé csapatni, akkor viszont jönnek a bajok. Ha kiállsz a nyeregből teliben útban van a nyereg a térdednek. Nem tudod hátra tolni a feneked és hátra helyezni a testsúlyod, mert szintén útban van a nagy tepsi nyereg.

Szóval nem a legjobb. De, ha keménykedni akarsz, akkor ott van az Estima X70 a dropper-rugós nyeregcsövével. (ez a nyeregcső önmagában is megérne egy misét..) Letolod ütközésig és hajrá. Ha nem kell az X70, de terepeznél, akkor is mindenképpen rakj bele droppert, sokat fog dobni az élményen.

Még egy kis üröm vegyült az örömbe. A fék nagyon kevés terepen. No ez annyira nem is meglepő, hiszen a Shimano beugró kategóriájáról van szó, nem erre tervezték. Nagy sebességnél szó szerint sikítja, hogy nem bírok haver megállni. Persze ésszel használva nincs vele gond, de tuti nem bírja sokáig ezt a fajta nyüstölést, a vészfékezést meg felejtsd is el.

Az elől és hátul is 180mm-es tárcsa jó kezdeményezés volt a Kellys részéről, csak valami fék is kellene hozzá... A teleszkóp amúgy bírna nagyobb tárcsát és harapósabb féket is. Szóval, ha az a terv, hogy sokat fogsz terepezni, akkor mindenképpen érdemes valami négydugattyús típus után nézni. Ha magamnak venném a bringát, akkor ezt a cserét már a vásárláskor megtenném az eredeti fék meg menne használt piacra.

Feleségemnek viszont bőven jó lesz ez is, aligha lesz már belőle DH versenyző.

Apropó teleszkóp. Pár éve még azt mondtuk volna rá: Túlépített a felhasználáshoz. De manapság már teljesen megszokott 35mm átmérőjű becsúszószárú villával szerelni az elektromos montikat. A nagyobb önsúly biztosan megköveteli, illetve így tényleg szinte bármilyen féket tudnak fogadni, amit csak ráraknál.

A bringában egy Rock Shox 35 Silver teljesít szolgálatot. Teljesen semleges érzéseim vannak vele szemben. Egészen jól működik. Kicsit puhábban lett jó, mint azt a súlyomhoz a gyártó ajánlja, de ez teljesen személyes preferencia kérdése. Mondjuk az, hogy szerszám kell a csillapítás állításához kicsit kényelmetlen. Bár ennek a bringának a vásárlóközönsége ezt egyszer beállítja, ha beállítja egyáltalán és ennyi.

Tehát lődd be jól a levegőkamra nyomását és a csillapítást és működik, valószínű hosszú időn át, probléma mentesen.

Terepen az aksi egészen jól bírja. Azt kétlem, hogy az AUTO mód komputer által ígért 100km-ét alattam tudná a bringa, de előbb unja már meg az „öregecske” csuklóm, térdem és derekam a terepezést, mint hogy kifogyna a szufla.

Konklúzió

Azt adja, amit sejtet, sőt a terep teljesítményét nézve kicsit talán többet is. Városi közlekedésre tökéletes. Túrázni szintén perfekt. Illetve arra is jó, ha lekanyarodnál az aszfaltról és mondjuk az aszfaltos bringaút helyett Pákozdtól Velencéig a hegygerincen tennéd meg az utat vagy ott csapatnál át Lovasberényig.

Az árához képest aprópénzért lehet terepgépet varázsolni belőle, kijavítva azt a pár hibáját, ami van vagy megveheted egyből az X70-et, ami már önmagában tudja, amit kell.

Kicsit rájátszva a hibridségére felpattintottam rá egy Basil táskát, csak hogy teljesen stílusidegen látványt nyújtson az erdei ösvényeken. Az elmondások szerint úgy néztem ki, mint az a tipikus helyi arc, aki állva hagy mindenkit a lejtőn, mert Ő nem szórakozni jár arra, hanem arra megy munkába minden nap. 

Fene se emlékszik már rá mit keres a lejátszási listámban ez a szám, de valahogy pont ott és akkor szólt, amikor a legjobban odaillett, valahol Sukoró felett az Angelika forrás mellett tekeregve. Pontosan illik a bringára.

Hanna Montana: Best of Both World

„You get the best of both worlds.
Chill it out, take it slow.
Then you rock out the show.
You get the best of both worlds.
Mix it all together,
And you know that it's the best of both.
You know the best of both worlds.”